SEGÍTSÉG, VÁLOGATÓS A KUTYÁM! ‒ AZ ÁLLATORVOS SZEMÉVEL
Korábbi blogbejegyzésünkben (Segítség, válogatós a kutyám!) sok hasznos, gyakorlati tanácsot adtunk, hogy mit tehetünk, ha kutyánk „válogat”. Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amivel hozzánk fordultok, ezért szeretnénk most ennek kapcsán azokat a szempontokat áttekinteni, amiket állatorvosi szemmel nagyon fontosnak tartunk.
Amikor megkerestek bennünket, sokan sokféleképpen írjátok le nekünk ezt az aggasztónak tűnő helyzetet. Leggyakrabban így szoktatok fogalmazni: „Eddig megette a tápot, de most napok óta nem eszi szívesen, válogat, kevesebbet eszik belőle, ha teszünk rá levest, kefírt, konzervet, joghurtot, bármit, akkor szívesebben megeszi. Mit tehetünk, szerintetek milyen tápot vegyünk neki, amit szívesebben megenne?”
A fenti szituáció valószínűleg a gazdik legtöbbjének ismerős lehet, egyszer vagy akár többször is szinte mindannyian találkozunk ezzel, leggyakrabban talán kutyáink junior és fiatal felnőtt korában.
Mi lehet ennek az oka?
A farkasoknál megfigyelhető, hogy az elejtett zsákmányból először a domináns (alfa) egyedek esznek, és a falkasorrend dönti el azt is, hogy ki, mikor részesül a prédából. Tehát, ha mi döntjük el, hogy mit, mikor ehet kedvencünk, akkor kutyánk nyelvén kinyilvánítjuk, hogy mi vagyunk a falkavezérek. Pont ezért, az evés és az evés körüli rituálék nagyon fontosak kedvenceinknek, és arra is nagyon alkalmasak, hogy a határaikat próbálgassák, megpróbálják átírni az általunk felállított szabályokat vagy kicsit átvenni az irányítást. Így az evés körüli problémák gyakran jelentkeznek junior vagy fiatal felnőtt kutyáknál, hiszen ez az az időszak, amikor leginkább szeretik próbára tenni a rájuk vonatkozó szabályokat és a mi türelmünket egyaránt.
Mit tehetünk?
Tartsunk ki a már megszokott etetési rutin és napirend mellett, azaz ha lehet, azonos időben, azonos vezényszavak mellett (pl. „Tessék, tiéd!”) adjunk enni kutyánknak. Hagyjuk előtte az ételt nagyjából 10 percig, akkor is, ha hozzá sem nyúl, majd vegyük el előle, és a következő etetési időben kapja megint meg. Ne etessük kézből, ne könyörögjünk neki, és ne adjunk jutalomfalatokat két etetés között sem. Érdemes a száraztápot csak úgy magában adni, mert úgy a tálban is hosszan eltartható.
Ilyenkor nemcsak a tetteink, hanem a gondolataink is nagyon fontosak, hiszen kedvenceink több ezer éve együtt élnek velünk, ezért remekül olvassák testbeszédünket és arckifejezéseinket is. Tehát, ha csak egy szikrányit is elbizonytalanodunk, akkor kutyáink ezt megérzik, és ki is használják.
Az egyik alapszabályként elmondható, hogy ha bármikor is jó minőségű és megfelelő mennyiségű takarmány állt egy egészséges kutya rendelkezésére, akkor az az állat még sohasem halt éhen! Épp ezért, ne dőljünk be nekik, ha kedvenceink válogatni kezdenek, ne hagyjuk, hogy átvegyék az irányítást! Gondoljunk arra, hogy jó minőségű, teljes értékű eledelt adunk nekik, annyit, amennyire életkoruk, fizikai állapotuk és aktivitásuk miatt szükségük van.
Természetesen dönthetünk úgy, hogy ha kedvencünk egészségi állapota megengedi, akkor időről időre tápot váltunk, például másféle ízt próbálunk ki. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ezt fokozatosan tegyük, azaz 4-5 nap alatt, egyre növeljük az új eledel mennyiségét kutyánk napi adagjában, hogy bélflórája és emésztése alkalmazkodhasson az új takarmányhoz, és ne jelentkezzenek nála gyomor-bélrendszeri panaszok.
Egészséges a kutyánk?
Fontos kiemelni, hogy az eddig leírtak csak és kizárólag egészséges kutyákra vonatkoznak. Azaz kutyánk jókedvű, élénk, megfelelően reagál a környezetére, az adott eledelen kívül mást szívesen eszik, nincsenek fog, fogíny vagy szájüregi betegségei, nincs semmilyen olyan betegsége (pl. hasnyálmirigy-gyulladás, máj- vagy vesebetegségek, daganatok, stb.), ami az emésztésére vagy étvágyára hatással lehetne. Ha bármilyen kérdés merül fel bennünk kedvencünk egészségével kapcsolatban, mindenképp keressük fel állatorvosunkat!
A végső érv az állatorvostól
Talán nem is gondolunk rá, de sok olyan betegség-kórkép jelentkezhet kutyáink élete során, amikor a diétának kiemelt vagy akár nélkülözhetetlen szerepe van a gyógyulásban vagy a tünetek szinten tartásában.
Legyen szó eleségallergiáról vagy intoleranciáról, műtétek (pl. bélelzáródás) utáni felépülésről, hasnyálmirigy-gyulladásról, cukorbetegségről, hólyagkövességről, máj- és vesebetegségekről, nagyon fontos, hogy kutyáink megegyék azt az eledelt, amit a táljukba teszünk, ne válogassanak, hiszen a megfelelő diéta betartása egyes betegségeknél akár életmentő is lehet, és a gyógyszeres terápia mellett nélkülözhetetlen lehet kedvenceink felépülésében.
Ezért is alapvető, hogy minél hamarabb szoktassuk arra rá kutyáinkat, hogy egyék meg azt, amit a táljukba teszünk.