TUDATOS GAZDINAK LENNI – NAGYÍTÓ ALATT KUTYÁINK ÉTRENDJE 2. RÉSZ

A kutyák egészségét, teljesítményét és vitalitását a genetika és a különféle környezeti tényezők befolyásolják. Az egyik legfontosabb környezeti tényező a táplálkozás, a tápanyagok rendszeres bevitele az életfunkciók fenntartásának, kedvencünk egészséges és kiegyensúlyozott fejlődésének feltétele. Az egyes tápanyagok mennyisége és minősége meghatározó. Ez vonatkozik mind az alapvető tápanyagokra, mint a fehérjék, zsírok és szénhidrátok, valamint a mikroelemekre, mint például a vitaminokra és ásványi anyagokra. A szükséges tápanyagok mennyisége azonban az egyéni igényektől és bizonyos élethelyzetektől függ. Betegségek esetén egyes tápanyagok nélkülözhetetlenné válhatnak.

Ezért az egészséges és kiegyensúlyozott kutyaeledel célja:

• A kutyák számára minden lényeges és alapvető tápanyag megfelelő mennyiségben és minőségben történő biztosítása.
• Az egészséges és élettel teli élet támogatása, valamint a kutyák hosszú távú jóllétének elősegítése.
• Betegségek, egészségügyi problémák megelőzése.

Éppen ezért a PERRO természetesen egészséges és kiváló minőségű állateledeleket fejleszt, amelyek minden alapvető tápanyagot tartalmaznak, ugyanakkor kutyánk egyéni igényeire is szabhatók. 

PERRO – Természetesen egészséges állateledel a legmagasabb minőségben

A „természet” és az „egészséges” szavak a PERRO filozófiájának alapvető összetevői. Mert minden tápanyag, amelyre kutyáinknak szüksége van, megtalálható a természetben, és az egészség, a teljesítmény és a vitalitás alapja.

A PERRO minden recepthez csak és kizárólag természetes, élelmiszer minőségű (azaz emberi fogyasztásra alkalmas), az osztrák előírásoknak maximálisan megfelelő és ellenőrzött alapanyagot használ. A hamisítatlan élelmiszer minőségű összetevők természetes ízt adnak, és garantálják a legjobb emészthetőséget. Ígykedvencünk optimális támogatást kap az élet minden szakaszában.

A PERRO állateledelek nem tartalmaznak színezéket, aromát, mesterséges antioxidánsokat vagy szóját. A fenntarthatósági célok miatt az alapanyagok regionális termelőktől és cégektől származnak, így is csökkentve az ökológiai lábnyomot.

Táplálkozástudományi alapok

Annak érdekében, hogy gazdiként megtudjuk, milyen tápanyagokat tartalmaznak a kutyaeledelek, szeretnénk röviden és tömören elmagyarázni az alapfogalmakat.

Fehérjék (proteinek)

A fehérjeforrások lehetnek állati (pl. hús, hal, tojás, tejtermékek) vagy növényi (pl. borsó, bab, lencse, szója, glutén) eredetűek. A fehérjetartalom önmagában nem elegendő az eledel minőségének megítéléséhez, ehhez a fehérjék emészthetőségi foka és aminosav összetétele a meghatározó.  Kutyánk fehérjeszükséglete az optimális teljesítményt elősegítő minimális fehérjebevitel, ami fajtától, életkortól és élethelyzettől (pl. vemhesség), aktivitástól is függ. A kutyaeledelek hús- és fehérjetartalma között sincs teljes egészében egyenes összefüggés, pont a növényi fehérjeforrások miatt.

A fehérjék minden sejtben előfordulnak, és számos feladatuk van a szervezetben, például hormonok, enzimek vagy szövetek képzése. A szőr, bőr, karmok, inak, szalagok, porcok, kötőszövetek és izmok fő szerkezeti alkotóelemei. A kutyáknak ragadozó életmódjuk örökségeként nagy a fehérjeszükségletük.

A fehérjék aminosavakból állnak. Az aminosavak „esszenciális” és „nem esszenciális” aminosavakra oszthatók. Az esszenciális aminosavakat a szervezet nem tudja előállítani, hanem a táplálékkal kell bevinni őket. Az emésztőrendszerben szabadulnak fel, amikor az élelmiszerben lévő fehérjék az emésztőenzimek segítségével alkotóelemeikre bomlanak. Esszenciális aminosavak hiányában a szervezet nem képes hosszú távon túlélni. A nem esszenciális aminosavak viszont a szervezetben is képződhetnek. A szervezet nem raktározza el a táplálékkal bevitt aminosavakat, hanem a különféle folyamatokhoz használja el, beépíti vagy elraktározza őket.

Zsírok (lipidek)

A zsír alapvetően energiaszolgáltató és energiatároló közeg. Nagyjából kétszer annyi energiát tartalmaz, mint a fehérjék vagy a szénhidrátok. 1 g zsír körülbelül 9 kcal-t biztosít – 2,5-szer annyi energiát, mint 1 g fehérje vagy szénhidrát. De a zsíroknak szerkezeti funkcióik is vannak. Foszfolipidekként például fontos sejtkomponensek vagy fontos hormonok nélkülözhetetlen előanyagai.

A magas zsírtartalom gyakran ízletesebbé teszi a táplálékot, azonban ha a mennyisége túl sok, az hizlalhat. A mérsékelt zsírtartalom ugyanakkor elengedhetetlen a kiegyensúlyozott étrendhez, mert minimális mennyiségű zsír szükséges a táplálékban ahhoz, hogy például a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitaminok) felszívódjanak.

A zsírok glicerinből és zsírsavakból állnak. Kémiai szerkezetük alapján vannak telítetlen és telített zsírsavak. A telítetlen zsírsavak értékesebbek a szervezet számára, mint a telítettek. A telítetlen zsírsavak egy része esszenciális, és a táplálékkal kell bevinni őket. Ide tartoznak az omega-3 és omega-6 zsírsavak.

Az omega-3 csoport két nagyon különleges zsírsavja az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav). Ez a két zsírsav különösen nagy mennyiségben megtalálható a halolajokban, és alacsony koncentrációban a lenmag- és a lenolajban is. Az omega-3 zsírsavak immunerősítő, teljesítményfokozó és gyulladáscsökkentő hatásúak.

Az omega-6 csoport fontos zsírsavai a GLA (gamma-linolénsav) és az arachidonsav. Az omega-6 zsírsavak főként növényi eredetűek, és megtalálhatók a ligetszépe, a bogáncs- és a napraforgóolajban. Az arachidonsav az állati zsírokban található. Az omega-6 zsírsavak támogatják a bőr egészségét, a szőrzet minőségét, valamint hatással vannak a termékenységre és a szaporodásra. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya fontos a kiegyensúlyozott étrendhez.

Cukrok és keményítő (szénhidrátok)

A legújabb tanulmányok szerint a kutya nem „modern farkas”, és ötször jobban meg tudja emészteni a szénhidrátokat, mint a farkas. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a kutya korántsem kizárólag húsevő, hanem táplálékának szénhidrátot is tartalmaznia kell, hogy megfelelően és megbízhatóan lássa el energiával.

A szénhidrátok jelentősége egyrészt az energia- és hőtermelésben, másrészt a sejtszerkezetben való részvételben rejlik. A szénhidrátok alapvető építőkövei az egyszerű cukrok (monoszacharidok), mint a glükóz, galaktóz vagy fruktóz. A szénhidrátok leginkább növényi eredetűek, mivel a növények sok összetett szénhidrátot tartalmaznak, például keményítőt vagy cellulózt.

A keményítő több glükózmolekulából áll, és kizárólag az állat energiaellátására szolgál. Gabonafélékben (rizs, kukorica, búza, árpa stb.) és burgonyában található. A nyers keményítő lassabban emésztődik, mint a főtt keményítő. A keményítő emésztése a vékonybélben történik. A keletkező monoszacharidok a vékonybél nyálkahártyáján keresztül szívódnak fel. A glükóz így válik elérhetővé a szervezet különböző folyamatai számára.

Különösen az agynak van szüksége sok „energiára”. Ezért a glükóz rövid úton jut el a bélnyálkahártyától az agyba. A szénhidrát-anyagcsere központja a máj. Ha a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő glükóz, akkor fehérjéből és zsírból is elő tudja állítani.

Egyes életszakaszokban kutyáinknak több energiára van szüksége: pl. vemhesség, szoptató szukák, kölykök, verseny- és munkakutyák, aktív kutyák, betegségek utáni gyógyulás.

A cellulóz is a szénhidrátok közé tartozik, de lebontását a vastagbélben élő bélbaktériumok végzik el.  A pektinek szintén a szénhidrátok csoportjába tartoznak, és a cellulózhoz hasonlóan a vastagbélben lévő baktériumok dolgozzák fel őket. A cellulózt, a pektint és a hemicellulózt általában élelmi rostnak vagy nyersrostnak nevezik. Az élelmi rostokat a kutya emésztőenzimei nem tudják lebontani, így a bélműködés serkentésével segítik az emésztést.

A bél az egészség egyik legfontosabb központja. Így nem meglepő, hogy egy jól működő vastagbélflóra képes gátolni a kórokozó baktériumok megtelepedését és szaporodását, vagy ellensúlyozni tudja a bélgyulladás vagy béldaganatok kialakulását. Ezek az egészségvédő tulajdonságok elsősorban két fontos élelmi rostnak tulajdoníthatók: a FOS-nak és a MOS-nak. Ezek a prebiotikumok közé tartoznak, azaz olyan szerves vegyületek, amik a szervezetnek hasznos baktériumok szaporodását segítik elő, így a szervezetre kedvező hatásuk van.

A frukto-oligoszacharidok (FOS) a vastagbélben lehetővé teszik a rövid szénláncú zsírsavak felszabadulását. Ezek savasabbá teszik a bélkörnyezetet, megakadályozzák a kórokozó baktériumok megtelepedését és értékes tápanyagokat biztosítanak a bélsejtek egészségének megőrzéséhez, megújulásához. A mannán-oligoszacharidok (MOS) a FOS-hoz hasonlóan támogatják az egészséges bélbaktériumok stabil egyensúlyát és hasmenést megelőző funkciójuk is van.

A glükózaminoglikán és a kondroitin-szulfát is a szénhidrátok közé tartozik. A kötőszövet, a bőr és az inak alkotóelemei, és az ízületi betegségek, valamint a mozgásszervek sérülésekkel, életkorral összefüggő betegségeinek terápiájának támogatására és kísérésére szolgálnak. Ebben az összefüggésben nélkülözhetetlenek, és táplálékkal kell bevinni őket.

Vitaminok

A vitaminok a szervezetben nélkülözhetetlen anyagok, amelyeket a szervezet nem, vagy csak nem megfelelő mennyiségben képes előállítani. Ezeket rendszeresen táplálékkal kell bevinni, mert vitaminok nélkül a fehérjék, szénhidrátok és zsírok nem hasznosulhatnak a szervezetben. A vitaminoknak alapvetően két csoportja van:

• zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitaminok),
• vízben oldódó vitaminok (C-vitamin és a különféle B-vitaminok).

A zsírban oldódó vitaminok a szervezetben raktározódnak, a vízben oldódó vitaminok viszont alig raktározódnak, és gyorsan kiürülnek, ezért könnyebben alakulhat ki hiány belőlük. Kutyáink szervezete a vitaminok nagy részét nem tudja maga előállítani, hanem a táplálékból kell beszereznie. Mindenekelőtt a vitaminok felhasználhatósága a döntő, nem a mennyiségük. Minél természetesebbek a bevitt vitaminok, a szervezet annál jobban tudja azokat hasznosítani. Az egészséges, jó minőségű táplálékok minden fontos vitamint tartalmaznak, amire egy kutyának szüksége van ahhoz, hogy kielégítse napi szükségletét. Az adott vitaminszükséglet azonban életkortól, nemtől, egészségi állapottól, aktivitástól, teljesítőképességtől és a szervezet saját vitaminkészletétől is függ.

Ásványi anyagok és nyomelemek

Az ásványi anyagok és nyomelemek nélkülözhetetlenek a csontok, a fogak, a hormonok és a vérsejtek felépítéséhez, és számos anyagcsere-folyamathoz. A címkén a „nyershamu” kifejezés jelöli őket. Az ásványi anyagokat makro- és nyomelemekre osztják. A makroelemek közé tartozik a kalcium, a foszfor, a magnézium, a nátrium, a kálium és a klór. A nyomelemek főként vas, réz, cink, mangán, kobalt, jód, szelén és fluor lehetnek. Kutyáink szervezete nem képes önmagában ásványi anyagokat előállítani, ezeket étellel kell bevenni. A túl sok vagy túl kevés ásványi anyag bevitel komoly hatással lehet a kutyák egészségére.