ELIMINÁCIÓS DIÉTA: A SOKSZOR HALLOTT FOGALOM ELMÉLETI HÁTTERE
Ha kutyánknál felmerül a táplálék intolerancia vagy takarmányallergia gyanúja, előbb vagy utóbb valószínűleg hallani fogjuk ezt a két szót: eliminációs diéta.
Járjuk most együtt körül ennek a fogalomnak az elméleti hátterét és a következő blogbejegyzésünkben beszéljünk a gyakorlati megvalósításáról is.
Adverse food reaction: mit jelent?
Az „adverse food reaction” (AFR) kifejezést magyarra talán „az ételre adott kóros reakció”-ként fordíthatnánk. Ebbe a gyűjtőfogalomba tartozik a táplálék intolerancia, a takarmányallergia és az ételmérgezés is. Ez a kifejezés összefüggést jelez az étel bevitele, és az arra adott, megismételhető válasz között. A szervezet ezen káros-kóros, az élelmiszer egyes összetevőire adott válaszai leggyakrabban gyomor-bélrendszeri és/vagy a bőrt-szőrzetet érintő tüneteket okozhatnak kedvenceinknél, de egyes esetekben akár viselkedésüket is megváltoztathatják.
Az immunrendszer szerepe az allergia kialakulásában
Normál működés esetén az immunrendszer védi kedvenceinket a fertőzésektől és betegségektől, de az allergia során a nem megfelelő immunválasz következményei károsak lehetnek a szervezetre.
A normál immunválasz miatt az immunrendszer reakcióját kiváltó patogén (kórokozó) eltűnik a szervezetből. Ha azonban az immunrendszer túl érzékenyen (hiperszenzitivitás) reagál az idegen anyagra (allergénre), akkor a testet, szöveteket károsító gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki. Allergén bármi lehet, ami allergiás reakciót válthat ki. Általában a leggyakoribb allergének a növényekben és az állatokban, és így az élelmiszerekben megtalálható fehérjék. Kutyák esetén, a leggyakoribb, táplálékokban megtalálható allergének országonként, az etetési szokásoknak megfelelően eltérőek lehetnek. Magyarországon a leggyakoribbak: csirke-, pulyka-, marhahús, tejtermékek, tojás.
Az allergiában szerepet játszó immunreakciók igen bonyolultak: az allergiát okozó molekulák (antigének) találkoznak a vérben lévő ellenanyagokkal (antitestek), majd a hízósejtekhez kapcsolódnak. A hízósejtek a szervezet sokféle szövetében jelen vannak. Az immunreakciók során a hízósejtek hatékony kémiai anyagokat, például hisztaminokat szabadítanak fel, amik helyi gyulladásokat, többek között bőrpírt, duzzanatot és viszketést okozhatnak. Ez a gyulladás okozza az allergiás reakcióval járó különféle tüneteket.
Az allergia kialakulása során általában az immunrendszer már hetek-hónapok, akár évek óta, többször is találkozott a túlérzékenységi reakciót kiváltott allergénnel, és egyszer csak, az allergénnel vagy rokon allergénnel (keresztallergia) való újabb találkozáskor megjelennek az allergiás tünetek. Persze az is előfordulhat, hogy már az allergénnel való első találkozáskor beindul a szervezet fokozott immunválasza (pl. méhcsípés, gyógyszerek, egyes élelmiszerek).
Az allergia kialakulásának hátterében több tényező is állhat: kedvencünk genetikai öröksége, immunrendszerének állapota és a környezet is, amiben él.
Eliminációs és provokációs diéta: az egyetlen hatékony módszer
Az eliminációs vagy kizárásos diéta azt jelenti, hogy nyolc (egyes esetekben akár 12) hétig semmi olyan ételösszetevőt nem etetünk kedvencünkkel, amit ezt megelőzően adtunk neki. A szájon át adott vitaminokról és gyógyszerekről is egyeztessünk állatorvosunkkal!
Szakirodalmi adatok szerint a kutyák 80%-ánál öt hét alatt elmúltak a tünetek, ám a teljes gyógyuláshoz az esetek 90%-ában nyolc hétre volt szükség, ezért határozták meg ennyi időben az eliminációs diéta átlagos hosszát.
Az eliminációs diéta során olyan fehérje és szénhidrát összetevőket kell választanunk, amit korábban nem evett kedvencünk. A leggyakoribb ilyen állati eredetű fehérje lehet például a kacsa, bárány, nyúl, kecske, strucc, míg szénhidrátforrásként szerepelhet például a burgonya, édesburgonya vagy tök. Nagyon fontos, hogy a jutalomfalatok, snackek és fogtisztítók sem tartalmazhatnak eltérő összetevőket, mert akár egy falat is megsemmisítheti az elért eredményeinket!
Az eliminációs és provokációs diéta során kutyánk csak vizet kaphat inni.
Ha az eliminációs diéta következtében megszűnnek a korábbi allergiás tünetek, akkor jól csináljuk.
Most jön a következő rész, azaz a provokációs diéta. Ilyenkor egyesével egy új összetevőt „mutatunk be” kutyánk immunrendszerének, majd két hétig figyeljük, hogy a szervezete hogyan reagál. Ha a korábbi tünetek újból (általában már néhány nap után) megjelennek, akkor ezt az összetevőt egy életre el kell felejtenünk, többet soha nem adhatjuk kedvencünknek. Ha viszont nem jelentkeznek allergiás tünetek, akkor nem az adott fehérje vagy más összetevő okozta azokat korábban.
Tartsuk észben, hogy eliminációs diétáról beszélünk, nem pedig eliminációs életmódról, azaz a cél az, hogy ha lehet, többféle fehérje- és szénhidrátforrást, valamint más olyan összetevőt is találjunk, melyek kedvencünk egészséges étrendjének alapjait képezhetik.